Az izomláz kérdésköre is örökzöld téma, mellyel kapcsolatban sok tévhit is kering. Érdemes tisztázni még az elején, hogy mi is az az izomláz? Korábban azt gondolták, hogy a tejsav, és annak bomlástermékei okozzák az izmok jellegzetes égető fájdalmát egy erőteljesebb edzést/terhelést követő nap(ok)ban.
A legújabb kutatások szerint azonban másról van szó, mert a tejsavat pár perc alatt eltakarítja a szervezet az izmokból, így legfeljebb egy hosszabban tartó feladat közben szoktuk érezni, hogy „ég” az izom a sok tejsavtól.
Az izmok nagy mértékű terhelése során valóban keletkeznek anyagcseretermékek, és elhasználódnak a fontos tápanyagok és energiahordozók. Ilyenkor az izomsejtek falaiban mikroszakadások keletkeznek, hogy hamarabb tudja ott pótolni a szervezet az elhasználódott tápanyagokat és kiüríteni a bomlástermékeket. Ez okozza a kellemetlen érzést, vagy fájdalmat, melyet izomláznak hívunk.
Nem szabad persze összetéveszteni a kisebb húzódásokkal, vagy izomszakadásokkal, melyeket már orvosnak is meg kell mutatni, hiszen a sérülések közé tartoznak, szemben az izomlázzal, mely egy természetes része a regenerációs folyamatoknak. Önmagában tehát nem probléma. Fontos azonban, hogy ne érezzük minden edzés után, pláne ne mindenhol, mert az a túledzés jele, ami gátolhatja a fejlődést. Ha a teljesítményünk fokozása a cél, előfordul néha ez az érzés, de a regeneráció idejének a terheléshez kell illeszkednie, pl. ha 90%-os terheléssel folyt a lábedzésed, valószínűleg kb. 2 napig ólmosak lesznek a lábaid, csökken mobilitásuk, és bizonyos mozdulatoknál fájdalmat érzel. Ilyenkor ne edz rá!
Hiba persze, és gátolja a fejlődést az is, ha sosem lépünk ki a komfortzónánkból. Az alacsonyabb terhelésű időszakok hasznosak, hiszen segítik az idegrendszer adaptációját, valamint az inak és ízületek erősödését, de szükséges a kihívást jelentő terhelés is.
Kezdő és/vagy hozzá nem értő sportolók azt gondolják, hogy csak akkor volt jó az edzés, ha utána minden fáj, és alig tud megmozdulni, de ez inkább az edzetlenségről, vagy a túlterheltségről árulkodik. Egy csoportos edzésen mindkettő előfordulhat a jelenlévők különbözősége miatt (más-más edzettségi szinten vannak), és mert kevésbé lehet egyenként odafigyelni mindenkire. Egyéni edzéstervezés mellett könnyebben megvalósítható, személyre szabható a ciklikus terhelés (nagyobb és kisebb).
Ha személyi edző segítségével edzel, akkor számolj be neki az edzés utáni érzeteidről, hogy úgy tudjon terhelni (ha megfelelően tapasztalt), hogy ne nyírjon ki minden edzésen, legyen elég időd regenerálódni, és mégis fejlődést fogsz látni. Ehhez persze kitűzött edzéscélok is kellenek. Ne akarj mindig csúcsformában lenni!
Gauranga Das
www.hotashtanga.com
