Thai edzőtermek életképe: Egy gym születése: Wor. Watthana

„Elsősorban a környező falvakban élő fiatalokat próbáljuk támogatni, akik most kezdenék el az edzést, így rengeteg figyelemre van szükségük.” Watthanaya hozzátette: szeretnék, hogy külföldiek is eddzenek a helyiekkel, mivel ők egyszerre kettőnél több emberrel nem tudnak foglalkozni. Jelenleg az egyetlen edző Dam, akinek a fizetése havonta 8000 baht, pénzbe kerül az utaztatása, felszerelése, ellátása, ezért is van nagy szükség a támogatásra.

Nemrég három helyi srácot beneveztek egy bunyóba, amit a helyi vásáron rendeztek. Elvileg a többi résztvevő is kezdő volt, azonban az első mérkőzés előtt kiderült, hogy edzett Kiatpetch harcosokról van szó! Végül mégis sikerült megnyerniük a háromból két harcot, és annak ellenére, hogy azelőtt sosem voltak ringben, és a wai khru-t sem ismerik, a gyerekek imádták a rendezvényt. Győzelmükért fejenként 200 baht-ot is kaptak, ami majdnem egy teljes napi fizetésnek felel meg arrafelé. Amikor Watthanaya átadta nekik a nyereményt, alig hitték el, hogy még pénzt is kapnak azért, amit annyira élveztek.

A legtöbb helyi fiatal egyaránt rossz körülmények között él. Szüleik vagy elmentek Bangkokba dolgozni, vagy szegény farmerek a környékben, akik csupán egy -két tehenet tartanak a kis földjükön. A thai rizstermesztők a legrosszabbul keresnek egész Délkelet-Ázsiában, és egyre mélyebbre süllyednek adósságaikban. A faluban élő emberek napról napra élnek, sokan azt eszik, amit kis tudnak horgászni, még a gyerekek is magukra vannak utalva. A muay thai azonban egy esély nekik a kitörésre, akár profi harcosokká is válhatnak, de ehhez a kezdetektől fogva támogatásra van szükségük.